Értékesítés
Ajánlatkészítés AI-jal: két napról húsz percre
Daniel Szalai · 2026. július 8. · 9 perc olvasás
A lényeg röviden
Egy 34 fős gyártó kkv-nál egy ajánlat elkészítése átlagosan két munkanapot vett igénybe, két ember bevonásával. A folyamat átalakítása után ugyanez húsz perc, amiből tizenöt perc emberi ellenőrzés. Nem kellett hozzá egyedi szoftver, csak rendbe tett adatok, három összekötött eszköz és egy pontosan leírt döntési logika. A megtakarítás heti tizenkét munkaóra, a bevezetés négy hét alatt zajlott le.
Amikor egy gyártó cég vezetője azt mondja, hogy „lassan ajánlatozunk”, szinte soha nem az ajánlat megírása a szűk keresztmetszet. A megírás tizenöt perc. A többi az, hogy valaki megkeresi a tavalyi hasonló munkát, kikéri az anyagárat a beszerzéstől, egyeztet a gyártásvezetővel a kapacitásról, és megvárja, amíg mindenki visszaír.
Ez a cikk egy konkrét esetet mutat be. A cég egyedi fémszerkezeteket gyárt, harmincnégy fő, havi hatvan és nyolcvan közötti beérkező ajánlatkérés. A nevet nem írom ki, a számok viszont a valós mérésekből származnak.
Hol állt meg valójában a folyamat
Az első alkalmon végigvettük, mi történik egy ajánlatkéréstől a kiküldésig. Nyolc lépés jött ki, ebből három volt érdemi szakmai munka, öt pedig várakozás és adatkeresés.
- Az ajánlatkérés e-mailben érkezett, gyakran hiányos műszaki tartalommal.
- Az értékesítő megkereste a hasonló korábbi munkát, jellemzően emlékezetből, mappákban keresgélve.
- Az anyagárat egy külön táblázatból nézte ki, ami hetente frissült, de nem mindig.
- A munkaóra becsléséhez a gyártásvezetőt kellett elkapni, aki fél nap alatt válaszolt.
- Az ajánlat szövegét minden alkalommal újra összerakták egy régi dokumentumból.
A mérés önmagában is tanulságos volt. A vezető úgy tudta, hogy a folyamat fél nap. A valós átfutás, tehát az ajánlatkérés beérkezése és a kiküldés között eltelt idő, átlagosan negyvenegy óra volt.
Mit csinál benne ma az AI
A megoldás három részből áll, és mindhárom rész létező, dobozos eszközökre épül. Nem írtunk hozzá saját szoftvert.
1. Az ajánlatkérés feldolgozása
A beérkező e-mailt és a mellékelt rajzot egy nyelvi modell olvassa fel struktúrába: mit kérnek, milyen anyagból, milyen mennyiségben, mire nincs adat. Ha valami hiányzik, azonnal generál egy udvarias visszakérdező e-mailt, amit az értékesítő egy kattintással küld el. Ez a lépés önmagában másfél napot vágott le az átfutásból, mert a hiányzó adat korábban csak a folyamat végén derült ki.
2. A hasonló munkák megtalálása
A cég korábbi ajánlatait és lezárt munkáit egy kereshető adatbázisba töltöttük. A rendszer megkeresi a három leginkább hasonló korábbi munkát, és megmutatja, mennyiért adták, mennyi idő volt, és mennyi lett a valós önköltség. Az értékesítő így nem az emlékezetére támaszkodik.
3. Az ajánlat összeállítása
Az anyagár a beszerzés táblázatából jön automatikusan, a munkaóra becslés a hasonló munkákból, a szöveg pedig egy sablonból, amit a modell tölt fel a konkrét tartalommal. A végeredmény egy kész dokumentum, amit az értékesítő átnéz, korrigál, és kiküld.
Az egész folyamat kulcsa nem a modell volt, hanem az, hogy leírtuk, hogyan áraz a cég. Ez korábban sehol nem szerepelt leírva, csak a tulajdonos és a gyártásvezető fejében.
Mit ellenőriz továbbra is ember
Az ajánlat pénzről szól, ezért a kiküldés előtt mindig ember néz rá. A húsz percből tizenöt ez az ellenőrzés. Konkrétan három dolgot néz meg az értékesítő: a mennyiség és az anyagminőség stimmel-e a rajzzal, a javasolt ár nem lóg-e ki a hasonló munkák sávjából, és a határidő reális-e a jelenlegi kapacitás mellett.
Ez fontos elvi kérdés is. Az AI a döntés előkészítését gyorsítja, nem a döntést hozza meg. Ahol a hibázás pénzbe vagy jó hírnévbe kerül, ott mindig marad emberi jóváhagyás.
Mibe került, és mikor térült meg
A bevezetés négy hetet vett igénybe. Az első két hét szinte teljes egészében adatrendezés volt: a régi ajánlatok összegyűjtése, az árazási logika leírása, a sablonok egységesítése. Ez a rész unalmas, és ezért szokták kihagyni, aztán ezért nem működik a bevezetés.
- Előfizetések: havi hatvanezer forint körül, három eszközre együtt.
- Bevezetés: egyszeri díj, nagyjából egy hónapnyi felszabaduló munkaidő értéke.
- Belső munka: az értékesítő és a gyártásvezető nagyjából tíz órája az adatrendezésre.
A felszabaduló heti tizenkét munkaórával számolva a teljes költség négy hónap alatt térült meg. Ebbe nem számoltuk bele azt, ami valójában a legtöbbet hozta: a cég azóta minden ajánlatkérésre válaszol, korábban a nyolcvanból tizenötre nem jutott idő.
Mit vigyél el ebből a saját cégedhez
Ha nálatok is lassú az ajánlatozás, három dolgot érdemes megtenni még bármilyen eszköz kiválasztása előtt.
- Mérd meg a valós átfutást. Nem a becsültet, hanem azt, hogy mikor jött be a kérés, és mikor ment ki a válasz.
- Írd le, hogyan áraztok. Ha ez egy ember fejében van, akkor a folyamat rá van kötve, nem a cégre.
- Nézd meg, hány kérésre nem válaszoltok. Ez általában nagyobb tétel, mint a megspórolt munkaóra.
Ha kíváncsi vagy, nálatok melyik lépésben áll a pénz, arra való a kétalkalmas feltérképezés. Az első alkalom után pontosan látni fogod, hol a szűk keresztmetszet, egy héttel később pedig azt is, mennyit ér a megszüntetése.
Gyakori kérdések
Mennyi idő alatt lehet bevezetni egy ilyen folyamatot?
Egy tipikus kkv-nál négytől nyolc hétig tart az első működő verzió. Ebből az első két hét az adatok és a sablonok rendbetétele, ez a leghosszabb, de ez nélkülözhetetlen rész.
Kell hozzá saját fejlesztés?
A legtöbb esetben nem. Létező nyelvi modellek, egy automatizáló eszköz és a már használt táblázatok vagy CRM összekötése elegendő. Egyedi fejlesztés akkor jön szóba, ha a gyártásirányító rendszerhez kell mélyebben hozzányúlni.
Mennyibe kerül havonta?
Egy kisebb csapatnál jellemzően havi harminc és nyolcvan ezer forint közötti előfizetési költség. A bevezetés egyszeri díja ezen felül értendő, és erősen függ attól, milyen állapotban vannak az adataitok.